Rekord kártérítés egy Down-szindrómás családnak
Szülészet-nőgyógyászat
A Nógrád megyei szülőpár gyermeke 2007-ben született Down-szindrómával és társult fejlődési rendellenességekkel (szív pitvar sövényhiány). Az édesanya a védőnő és a háziorvos mellett egy állami egészségügyi szolgáltató és egy magán egészségügyi intézmény (betéti társaság) szülész-nőgyógyász szakorvosainál járt a várandósgondozás során.. Az édesanya a fogantatáskor 38 éves volt, de életkora ellenére nem irányították genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra (orvosi műhiba).
A bíróság az édesanya részére 15 millió, az édesapa részére 10 millió forint nem vagyoni kártérítést és további vagyoni kártérítést ítélt meg.
107 millió forintot és havi majd félmilliós kártérítés az oxigénhiányos agykárosodással született Ákosnak és családjának
Szülészet-nőgyógyászat
Ákos nyakára a köldökzsinór rácsavarodott, amelyet nem vettek észre a fővárosi Szent Imre kórházban (orvosi műhiba).
A per nyolc évig tartott a másodfokon megszületett jogerős ítéletig. A kártérítési összeg majd rekodméretű.
A család a kártérítés összegét Ákos gyógykezelésére költi. A kártérítés összege a kórház máfél havi teljes bérköltségének felel meg.
A császármetszéssel késlekedtek, a baba oxigénhiányos agykárosodás miatt elhunyt
Szülészet-nőgyógyászat
A cukorbeteg, magas vérnyomású édesanya gyermekét hüvelyi úton hozta világra. A kórház a császármetszés elvégzésével késlekedett (orvosi műhiba), a baba megszületett, de a kialakult oxigénhiányos agykárosodás miatt később meghalt.
Az ügyvéddel eljáró hozzátartozóknak az orvosi műhibaperben a bíróság 12 millió forint kártérítést ítélt meg.
Gátmetszés utáni negyedfokú gátrepedés széklettartási képtelenséghez vezetett
Szülészet-nőgyógyászat
A hüvelyi szülés után gátmetszés ellenére negyedfokú gátrepedés következett be. A sérülés ellátásába végbél sebészetben jártas orvost nem vontak be (orvosi műhiba), széklettartási képtelenség jött létre. A korrekciós műtét jelentős javulást nem ért el.
Az ügyvéddel eljáró betegnek az orvosi műhibaperben a bíróság 12 millió forint kártérítést ítélt meg.
A magzat súlyát nem becsülték meg, a szüléskor a magzat válla elakadt, a karja lebénult
Szülészet-nőgyógyászat
A terhességi cukorbetegség és az előző magzat súlyának ismeretében különösen fontos lett volna a magzat súlyának becslése a várandósgondozás során, amely elmaradt (orvosi hiba). A magzat vállelakadással született, a karidegfonat vongálódott, az újszülött karja lebénult.
Az ügyvéddel eljáró betegnek az orvosi műhibaperben a bíróság 27 millió forint kártérítést ítélt meg.
CTG regisztrátum nem készült, a magzat oxigénhiányos agykárosodást szenvedett
Szülészet-nőgyógyászat
A burokrepesztés után magzati széklettel szennyezett magzatvíz ürült, később oxitocin infúziót kötöttek be az édesanyának, de CTG regisztráció nem készült (orvosi műhiba). A magzat jó Apgar értékkel, de oxigénhiányos agykárosodással jött a világra.
Az ügyvéddel eljáró családnak az orvosi műhibaperben a bíróság 70 millió forint kártérítést ítélt meg.
Az ultrahang vizsgálat kicsúszott az időből, a magzat súlyos agykárosodással született
Szülészet-nőgyógyászat
A II. trimeszteri ultrahang szűrővizsgálatot nem végezték el időben, ennek során a koponya és az agy szerkezetét nem vizsgálták megfelelően. A magzat súlyos agykárosodással megszületett, mert az édesanya nem élhetett a terhesség-megszakítás jogával.
Az ügyvéddel eljáró családnak az orvosi műhibaperben a bíróság 70 millió forint kártérítést ítélt meg.
A kromoszóma vizsgálatról késve értesült, a Down-szindrómás magzat megszületett
Szülészet-nőgyógyászat
A magzatvíz mintavételt követő magzati kromoszóma vizsgálat eredményéről táviratban későn értesítették az édesanyát (orvosi műhiba). Ezért a terhesség-megszakításra rendelkezésre álló időből kicsúsztak.
Az ügyvéddel eljáró családnak az orvosi műhibaperben a bíróság 55 millió forint kártérítést ítélt meg.
Fel nem ismert RH-inkompatibilitás miatt elhunyt csecsemő
Szülészet-nőgyógyászat
A terhesgondozást végző szakorvos a szakma szabályaival ellentétesen járt, mivel az anyai RH ellenanyag-képződés mértékének nem tulajdonított jelentőséget (orvosi műhiba), nem ismerte fel kellő időben a magzat megbetegedésének jeleit (orvosi műhiba), nem végeztetett magzatvíz vizsgálatot (orvosi műhiba), ezért méhen belüli kezelésre sem kerülhetett sor, amellyel jó eséllyel meg lehetett volna előzni az újszülött agykárosodásának kialakulását.
A jogerős ítélet a szülőknek személyenként 6-6 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
A hashártya daganat utánkövetését elmulasztották, a páciens petefészkeit el kellett távolítani
Szülészet-nőgyógyászat
A nőgyógyászati panaszokkal jelentkező páciensnél hashártya daganatot írt le a szövettan a műtéttel eltávolított tumorban. A daganat megfelelő gyakoriságú utánkövetését elmulaszották (orvosi műhiba), így az kiújult, amelyet nem vettek észre időben (orvosi műhiba). Amennyiben a kiújult daganatot időben eltávolítják és kemoterápiával kezelik, úgy elkerülhető lett volna a petefészkek eltávolítása.
A bíróság a károsult részére 4 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
A várandósgondozás során nem észlelték az alkar hiányát (végtag fejlődési rendellenesség)
Szülészet-nőgyógyászat
A várandósgondozás során végzett ultrahang vizsgálatok során a végtagok leírását elmulasztották (orvosi műhiba), így felfedezetlenül maradt, hogy a magzat bal felső végtagja könyökből hiányzik, a jobb felső végtagon a harmadik, vagyis a középső ujja nincs meg. A születéskor a negyedik és ötödik ujj a normális méretektől eltérő és összenőtt állapotban volt, az alsó végtagokon sípcsont deformitást észleltek.
A bíróság a szülők részére személyenként 4 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
A felismeretlen Streptococcus fertőzés a magzat súlyos agykárosodását idézte elő
Szülészet-nőgyógyászat
Az édesanya vizeletüledék- és hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata elmaradt, az anyai hőmérsékletet és pulzust nem a szükséges gyakorisággal ellenőrizték, így nem derült fény a Streptococcus fertőzésre, amelyre így antibiotikum kezelést sem adhattak (orvosi műhiba). A felfedezetlen és kezeletlen fertőzés következtében a gyermek kisfejűségben szenved, vak, szomatomentálisan súlyosan visszamaradott, epilepsziás.
A bíróság a gyermeknek 10 millió, a szülőknek személyenként 7 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
A HELLP-szindrómát nem ismerték fel, a csecsemő meghalt, az édesanya méhét eltávolították
Szülészet-nőgyógyászat
A várandósgondozás során tapasztalt hirtelen testsúlynövekedés után nem végeztek a terhességi mérgezés irányában további vizsgálatokat, majd a kórházi felvételkor nem sürgősséggel történt a minták levétele, a laboratóriumi vizsgálat, az eredmények megismerése, nem végeztek tartós CTG észlelést, valamint időszakosan magzati szívhanghallgatást (orvosi műhiba). A HELLP szindróma így az újszülött halálához, valamint az édesanya méhének eltávolításához vezetett.
A bíróság az édesanyának 8 millió, a férjnek 5 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
A visszamaradt méhlepényt nem ismerték fel, az édesanya méhét el kellett távolítani
Szülészet-nőgyógyászat
A szülés után a méhlepény a méhben visszamaradt, amelyet nem vettek észre, mert csupán méhtapintásos vizsgálatot végeztek, hüvelyi ultrahangvizsgálatot, egészségügyi küretet nem (orvosi műhiba). A következményes kismedence gyulladás a méh eltávolításához, vérmérgezéshez, szívbillentyű gyulladáshoz vezetett, pacemaker beültetésre volt szükség.
A bíróság a károsultnak 6 millió, a házastársának 4 millió forint kártérítést ítélt meg.
A szülés során megrepedt méh ellátásával 45 percet késlekedtek, az édesanya elhalálozott
Szülészet-nőgyógyászat
A szülés során megrepedt méhet 30 perc késéssel diagnosztizálták (orvosi műhiba). A kórisme felállításától a hasfeltáró műtét kezdetéig pedig 45 perc telt el, ami az életveszélyes állapotra és a vitális javallatú műtétre tekintettel nem felelt meg az elvárható szakmai gondosságnak (orvosi műhiba). Az édesanya kivérzett, elhunyt.
A bíróság a gyermekeknek személyenként 10 millió, az élettársnak 2 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
A magzat súlyát nem megfelelően becsülték meg, ezért a válla elakadt és a karja lebénult
Szülészet-nőgyógyászat
A második magzat súlyát a várandósgondozás során nem becsülték meg megfelelően (orvosi műhiba). Nem értékelték az első gyermek cukorbetegségét, a terhességi diabetes kezeletlen maradt, a bőr alatti zsírszövet vastagságát nem mérték meg (orvosi műhiba). A 4000 gramm feletti magzat válla a szülőcsatornában elakadt, és a féloldali karja vállból lebénult.
A bíróság a gyermeknek 8 millió, a szülőknek személyenként 4 millió, a testvérnek 2 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
A Kúria vesztegetés miatt bűnösnek ítélt több nőgyógyászt és szülésznőt, mert pénzt kértek az ellátásért.
Szülészet-nőgyógyászat
Az államilag finanszírozott egészségügyi ellátást megelőző célozgatást, vagy nyomatékos kérést követően adtak pénzt a kezeltek - mutatott rá a tanácselnök szóbeli indoklásában. A tényállás szerint a vádlottak volt, amikor kérdés nélkül jelezték a kezelteknek, hogy hány dolgozónak konkrétan milyen összeggel szokás, illik megköszönni az ellátást. Tanúk korábban elmondták, hogy ezt a jelzést nyomatékos kérésként értelmezték. "Hálára kötelezni senkit nem lehet, és a hálának tarifája sincs" - szögezte le a Kúria.
Hálapénz adására tehát csak utólag, kérés nélkül van lehetőség, azonban a hálapénznek ez esetben is adóvonzata van.
9 millió forint kártérítést ítélt meg a méhét és újszülött gyermekét elvesztő anyának, illetve családjának.
Szülészet-nőgyógyászat
Az édesanya korábban a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban adott életet gyermekének.
Az édesanya a szülés után nem sokkal a soproni kórházba került, ahol már csak a méhe eltávolításának árán tudták kezelni heves vérzését. A per során a győri kórház az orvosi dokumentációjának hiányossága miatt nem tudta sikeresen bebizonyítani, hogy az asszony a szülés után fertőzés nélkül távozott a győri kórházból (orvosi műhiba).