1. Lehetséges-e peren kívüli megegyezni a kórházzal, mennyi ideig tart a megegyezés?

Ritkán. A nyilvánvaló orvosi műhibák esetében van elsősorban erre esély, ahol a kórház és a biztosító nem lát lehetőséget a per megnyerésére, nincs járadékigény. A peren kívüli megegyezés néhány hónapot vesz igénybe.

2. Közvetlenül a kórház felelősségbiztosítójától követelheti-e a kártérítést a páciens?

Nem. Az más kérdés, ha a kártérítést a biztosító közvetlen fizeti ki a páciensnek, illetve, hogy a peren kívüli megegyezés a biztosító nélkül sok esetben nem lehetséges.

3. Feltétlenül szükséges-e az elhunyt boncolása orvosi műhiba miatti kártérítési perhez?

Nem. Ugyanakkor tipikusan célszerű, hiszen a boncolás értékes információval szolgál.

4. Meg lehet-e nyerni károsultként a pert, tekintve, hogy a szakértői véleményeket szintén orvosok adják?

Igen. Orvosi műhibaper specialistaként csak kellően előkészített ügyeket viszünk bíróságra.

5. Kell-e előzetesen illetéket fizetni a perindításhoz?

Nem. Az egészségkárosodással kapcsolatos pereket a törvény kedvezményben részesíti.

6. Miért nem perel mindenki, ha ilyen egyszerű?

Egyrészt, mert a családoknak nincs információja a pereskedésről.
Másrészt, mert a család fél a pereskedéstől.
Harmadrészt, mert mások lebeszélik a perről (mondván nem lehet megnyerni).
Negyedrészt, mert nem talál hozzáértő ügyvédet.

7. Kell-e előzetesen fizetni ügyvédi munkadíjat?

Nem irodánk sikerdíjért vállal képviseletet, amely a megnyert pert követően kifizetett kártérítés összegéből kerül kiegyenlítésre.

8. Vannak-e tipikus orvosi műhibák?

Igen. Az orvosi műhibák alaptípusai a tájékoztatási-, a diagnosztikus- és a kezelési hiba.

10. Kik jogosultak kártérítésre, sérelemdíjra?

A károsult és a hozzátartozói.

1. Kinek kell az egészségügyi dokumentumokat beszerezni?

A dokumentumokat a megbízott ügyvéd szerzi be, meghatalmazás/megbízás birtokában.

2. Mennyi idő alatt derül ki, hogy érdemes-e peres eljárást indítani?

A tényállástól és az egészségügyi dokumentáció mennyiségétől függ, az eljárás általában hat hónap alatt lezajlik.

6. Ki adhat megbízást az ügyvédnek?

A károsult vagy hozzátartozói. Az előzetes eljárásra adott megbízás általában online történik, amennyiben a perindítás mellett döntünk, úgy szükséges a személyes találkozás.

1. Mitől függ a megítélt kártérítés összegének nagysága?

A bíróság által megállapított kártérítés összege szoros kapcsolatban áll a bekövetkezett egészségkárosodás mértékével. A hazánkban megítélt legmagasabb kártérítési összeg: 100 millió forintos nagyságrendű.

2. Milyen kárelemeket vesz figyelembe a bíróság a kártérítés megítélésénél?

Sérelemdíjat és vagyoni kártérítést. Az egészségkárosodás kompenzációja mellett a vagyoni kártérítés körében megítélésre kerül pl. a kiesett jövedelem, ápolás-gondozás-felügyelet-kíséret, háztartási kisegítés, fejlesztések.

3. Kell-e előzetesen illetéket fizetni a perindításhoz?

Nem. Az egészségkárosodással kapcsolatos pereket a törvény kedvezményben részesíti.

4. Mennyi ideig tart tipikus esetben a per?

Ideális esetben 2×1,5 évig. A per első szakaszában a felelősség kérdését vizsgálja a bíróság. Ennek eldöntése után a kártérítés összegszerűsége kerül terítékre. A kórház az első szakasz elvesztése után olykor egyezséget ajánl, még akkor is ha per előtt ettől elzárkózott.

5. Részt kell-e venni megbízóként vagy hozzátartozóként a bírósági tárgyalásokon?

Igen, tipikusan egyszer. Ezen túlmenően az ügyvéd megjelenése elégséges.

6. Ki ellen indul az egészségügyi kártérítési per?

A hibát elkövető egészségügyi szolgáltató (kórház) ellen. Az ellátási hibát elkövető orvos vagy más egészségügyi dolgozó a polgári perben csak tanúként szerepel.

7. Tájékoztat-e az ügyvéd a per állásáról?

Igen, minden lényegesebb momentumról (szóban, írásban). Az ügyfél a per során telefonon többször beszél az ügyvéddel, tipikusan a tárgyalások után vagy ha a bíróság valamilyen papírt kér a megbízóktól.

1. Szabadon költhetjük-e a per végén megkapott kártérítést?

Igen. Nincs elszámolási, számlagyűjtési kötelezettség.

2. Kell-e adózni a kártérítésből, sérelemdíjból?

A sérelemdíjból nem. A jövedelemkiesésből (ha van ilyen, amely sok esetben a legkisebb része a vagyoni kártérítésnek) személyi jövedelemadót kell fizetni (jelenleg 15%).